A vászon fölhasad. - Latinovits Zoltán,Huszárik Zoltán,Szent János Kórházba,Csontváry Kosztka Tivadarról,Hála Istennek,Tornai József,Dobai Péter,Császár István,Gyurkovics Tibor,Pertorini Rezső,Innokentyij Mihajlovics Szmoktunovszkijt,Ichak Finci,Jankura Péter,Kocsár Miklós,Schopenhauerés Nietzsche,Paksa Balázs, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A vászon fölhasad.

2019-07-28 15:55:02, vasárnap

	Mágikus film a száz éve elhunyt Csontváryról ...... .............. Festő, színész, filmrendező - három ember sorsa fonódik össze eltéphetetlenül az 1980-as Csontváry című moziban, mely, miközben főhőse művészetének titkát próbálja megfejteni, számot ad a főszerepre eredetileg szánt Latinovits Zoltán és rendezője, Huszárik Zoltán tragikus sorsáról is. 1919 Magyarországának vészterhes kora nyarán egy krisztinavárosi lakásból érkezik különös beteg a Szent János Kórházba. Csont és bőr, mozdulni alig tud, csak a tekintete lángol különös fénnyel. A folyosó betegei különc művészemberről suttognak, s gúnnyal, kuncogva osztják meg a pletykát: élete derekán az iglói patikus egyszerre piktornak képzelte magát, beutazta a világot, hatalmas vásznakat festett tele furcsa vízióival, ám végül mindene odalett - bizonyára a józan esze is. Az orvos vészes kiszáradást állapít meg. Rokon vagy ismerős nincs, ki hallgatná a diagnózist, a beteg viszont, mielőtt távozna az árnyékvilágról, lassú, szaggatott zihálással elkezdi mesélni élete történetét. Ha Huszárik szokványos életrajzi filmet forgatott volna Csontváry Kosztka Tivadarról (1853-1919) a bevált műfaji sémák szerint, bizonyára így festett volna a nyitójelenet. Neki azonban eszébe sem jutott ilyesmi: egyrészt addigi alkotói pályája, másrészt választott főhősének sorsa is egészen másfelé terelte gondolkodását. Hála Istennek. Csontváryhoz ugyanis - akiről már életében (sőt, utóéletében) legendák keringtek - méltatlan volna a mítosz-szipolyozás. A rejtély megfejtése, s ezáltal profanizálása. Nem, Huszárik ambíciói sokkal komolyabbak: amint a Szindbád képköltészetében a múló idő melankóliáját szerette volna körberajzolni, itt a teremtő alkotás titkát próbálja fölfedezni. Nem véletlen a metaforikus nyitókép: felröppenő, majd a földön vergődő galamb. Szigorúan véve (a film ajánlásán kívül) ez az egyetlen, Huszárik által is (egy interjúban) bevallott utalás Latinovitsra. A tragikus hirtelenséggel elhunyt színész árnyéka mégis ott lebeg az egész film fölött, amely a készítése során mintha el lett volna átkozva: Huszárik váltott írótársakkal dolgozik a folyamatosan alakuló forgatókönyvön (többek között Tornai József, Dobai Péter, Császár István, Gyurkovics Tibor, valamint Pertorini Rezső pszichiáter is besegít), Latinovits 1976-os halála lesújtja, ám folytatná filmtervét. Innokentyij Mihajlovics Szmoktunovszkijt viszont a szovjet rezsim nem engedi el a szerepre, végül kényszerűségből Ichak Finci bolgár színészt választja. A film másfél évig forog nyomasztó pénztelenség, ihletett pillanatok (Taormina) és fájó kudarcok mellett (Libanonba nem sikerül eljutni). A végül 1980. október 2-án közönség elé kerülő film csúnyán megbukott. A kétszázezres nézőszám ugyan azt mutatja, hogy a közönséget foglalkoztatta a különc magyar festőről készült alkotás, de a kortárs kritika, néhány józan hangtól eltekintve, szinte egységesen ítélte el Huszárik második egész estés játékfilmjét, bizonyos vélemények szerint ezzel is hozzájárulva a rendező halálához. Milyen hát ez a Huszárik-életműből, sőt a magyar filmtörténetből is szelíden félretolt alkotás? Legalább annyira szabálytalan, mint hőse, ez a két század határán magányosan álló, előzmények és utódok nélküli képzőművész. Az életét körülvevő (hol ámulatos, hol mulattató) anekdoták közül szinte egy sem kerül be a filmbe, helyette két karakter együttes gyötrődését látjuk: a festőét, aki rendületlenül járja a Mediterráneum és a Közel-Kelet tájait, keresve ,,a nagy motívumot"; illetve Z.-ét, a színészét, aki élete legnagyobb próbatételére készül: el kell játszania a zsenit. Finci kettős szerepe tudatos alkotói döntés, játéka láttán azonban találó párhuzamok helyett mégis megkettőződést érzünk. Nagyvilág és lélek-mély: ezen a két színtéren kavarognak a teremtő erők, s nem csoda, hogy a harmónia gyorsan fölborul. Huszárik Zoltán fantasztikus vizuális képzettársításokkal csengeti egybe a két sorsot, s megpróbálja Csontváry látomásos festészetét is továbbgondolni - hihetetlen, de sikerül neki. Jankura Péter operatőrrel gyakorlatilag filmvászonra festik a lángoló napot, legyen szó Taormina misztikus vöröséről vagy Baalbek tűzforrón csorgó sárgájáról. S ezzel néhány pillanatra bekukkantanak a vászon mögé: miféle tonnás terhet cipelhetett ez a bogaras patikus, aki a családi hivatás kényelmét hátrahagyva az univerzum erőivel viaskodott. De hogy mindez mennyire közel járt a színtiszta őrülethez, azt a másik történetszál kísérli meg bemutatni: színészünk már a játékidő elején a zsenik felsőbbrendűségéről szaval magából kikelve a színpadon, majd nemsokára egy lakályos elmegyógyintézetben ébred. Sokat elmond Z. lelkiállapotáról - s egyúttal filmünk hangvételéről -, hogy szeretteitől elhidegülve immár a bolondokházát tartja otthonának, ám rögeszméitől mégsem képes szabadulni. Huszárik Zoltán filmje innentől kezdve végleg elhagyja a racionális történetvezetés logikáját. Virtuóz asszociációk és rejtélyes értelmű jelenetváltások sorakoznak; megvilágító erejű szimbólumok és ügyetlennek tűnő metaforák követik egymást - a láthatóan roppant törekvéssel létrehozott képdzsungelben csakhamar elveszettnek érzi magát a néző. Van-e mélyebb, elemibb rend, ami a racionalitáson túl szervezi ezeket a jeleneteket? Az élettelen életre kel, a színek fülsüketítő erővel harsognak, Kocsár Miklós zenéje szíven üt, megidéződik a Szentírás, Dante, Schopenhauerés Nietzsche, ám természet és lélek, külső és belső kozmosz hiánytalan tükröztetése mégsem sikerül: a vászon fölhasad. A bibliai Édenkert-történet közelében járunk: valami történt, s már egy sajgó lyuk tátong a lét szövetén. Ha létezik még ok-okozatiság ebben a szédítő örvénylésben, akkor bizonyára ez az eredője annak, amiért nem koherens film a Csontváry. Olyan misztérium előtt állunk megilletődve, amit egyszerűen nem lehet egy befejezett történet keretei közé szorítani. Az Elégia, a Szindbád és az A piacere alkotója megérezte ezt, és vállalta a lezárhatatlanságot. A rontottságot, a bukást. A sebzettséget - s mint főhőse, ő is belehalt. Fotó: Port.hu Paksa Balázs

0 komment , kategória: érdekes képek

Címkék: szmoktunovszkijt, magyarországának, lelkiállapotáról, képköltészetében, filmtörténetből, kényszerűségből, jelenetváltások, történetvezetés, eltéphetetlenül, krisztinavárosi, forgatókönyvön, schopenhauerés, művészemberről, továbbgondolni, megkettőződést, képdzsungelben, hirtelenséggel, foglalkoztatta, árnyékvilágról, racionalitáson, körberajzolni, gyakorlatilag, bekukkantanak, hangvételéről, gondolkodását, profanizálása, mediterráneum, bolondokházát, rendületlenül, próbatételére, melankóliáját, hozzájárulva, játékfilmjét, elveszettnek, folyamatosan, írótársakkal, 1980-as Csontváry, főszerepre eredetileg, krisztinavárosi lakásból, tekintete lángol, folyosó betegei, iglói patikus, józan esze, orvos vészes, beteg viszont, bevált műfaji, rejtély megfejtése, teremtő alkotás, metaforikus nyitókép, földön vergődő, film ajánlásán, tragikus hirtelenséggel, Latinovits Zoltán, Huszárik Zoltán, Szent János Kórházba, Csontváry Kosztka Tivadarról, Hála Istennek, Tornai József, Dobai Péter, Császár István, Gyurkovics Tibor, Pertorini Rezső, Innokentyij Mihajlovics Szmoktunovszkijt, Ichak Finci, Jankura Péter, Kocsár Miklós, Schopenhauerés Nietzsche, Paksa Balázs,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]